• Társasági adó
• Társasági adó megállapítása, adókedvezmények
  
• Transzferár nyilvántartások
  
• Segítségnyújtás  előzetes ármegállapítási kérelmek (APA) elkészítéséhez kapcsolódóan
  
• ÁFA:
• Belföldi ügyletek ÁFA kezelése Közösségi ÁFA szabályok
  
• Külföldi társaságok ÁFA regisztrációja és teljes körű adóadminisztrációja
  
• Külföldi társaságok ÁFA visszatérítése
  
• SZJA és járulékok
• Juttatási struktúrák kidolgozása
  
• Befektetési jövedelmek adózása
  
• Külföldi magánszemélyek személyi jövedelemadó és TB járulék bevallásainak elkészítése
  
• Adóátvilágítás, kockázatelemzés
• Képviselet adóhatósági eljárásokban
• Feltételes adó megállapítás
• Tanácsadás a jogorvoslati eljárások során
• Átalakulás, átstrukturálás
• Adózási kérdések értelmezése szükség esetén a hatóságokkal együttműködve
• Transzferárazás

Bár a társasági adótörvény 1992 óta tartalmazza egyértelműen a kapcsolt vállalkozások közötti ellenérték miatti adóalap korrekciós tételeket, a szokásos piaci ár 2003. szeptemberétől került igazán az érdeklődés központjába, amikor hazánkban is bevezetésre került a dokumentációs kötelezettség.

A kérdéskör jelentősége az elmúlt évek során egyre nagyobb szerepet kapott és az Adóhatóság változó ellenőrzési gyakorlata valamint a recesszió hatásának következtében máig sem veszít aktualitásából.
 
Milyen kihívásokkal kell szembenéznie, a transzferárakkal kapcsolatban?
Tapasztalataink alapján a gazdasági vezetőknek a következő kihívásokkal kell szembenéznie a transzferárakkal kapcsolatban.

• Cégcsoporton belül állandó elvárásként jelentkezik a központi költségekből történő részesedés
  
• A cégcsoporton belüli transzferár politikát statikus gazdasági körülményekre alakították ki, nem vették figyelembe a recesszió hatásait
  
• Az árképzés változása, a bruttó vagy nettó haszonrés hirtelen változása, új értékesítési láncok bevezetése speciális figyelmet igényel a nyilvántartás elkészítésekor
  
• A vállalat speciális termékeihez és egyedi szolgáltatásaihoz nem állnak rendelkezésre megfelelő független ügyletekre vonatkozó összehasonlító adatok
  
• Az anyavállalat már készített központi nyilvántartást, de a szigorú magyar szabályoknak még az új PM rendeletet tekintve sem felel meg maradéktalanul
  
• A szokásos piaci ár nyilvántartások elkészítése hosszas, időigényes feladat, amely több eltérő területen dolgozó munkatárs együttműködését igényli
  
• Az ügylet körülményeiben bekövetkező jelentős változás esetén a nyilvántartást újra el kell készíteni
  
• A független összehasonlító adatok változása valamint a felhasznált vállalati adatok módosulása következtében a nyilvántartásokat évről évre felül kell vizsgálni, frissíteni illetve kiegészíteni
  

 
Vállalatcsoporton kívüli kihívások

• A szokásos piaci ár nyilvántartások az Adóhatósági vizsgálatok kiemelt területét képezik, tapasztalataink alapján a formai elemek meglétének vizsgálata mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a tartalmi vizsgálat
  
• A nem megfelelően elkészített szokásos piaci ár nyilvántartás esetén jelentős mulasztási bírság szabható ki. (2 millió Ft/szerződés)
  
• A nem megfelelően kialakított transzferárak következtében a vállalkozásnál adóhiány keletkezhet, amely több adónemet is érinthet. (társasági adó, ÁFA, iparűzési adó)
  

 
Milyen lehetőségeik vannak a kihívások leküzdésére

• Transzferárak tervezése még az ügylet bevezetése előtt
  
• Az árképzési rendszerrel kapcsolatos adatok szisztematikus összegyűjtése
  
• Részletes szerződés készítése az ügyletekről
  
• A formai feltételeknek való megfelelés részletes vizsgálata
  
• A vállalati előírások szerinti árazások melletti érvek összegyűjtése
  
• A központi nyilvántartás adaptációja
  
• Kihasználhatóak az ún. közös nyilvántartás készítésének lehetőségei
  
• A szabályozás szerint elvárt részletes szokásos piaci ár nyilvántartás készítése
  
• A bizonytalanságok mérséklésére előzetes hatósági ármegállapítás (APA) benyújtása
  

 
Miben tudjuk Önt támogatni?
A szokásos piaci ár vonatkozásában is, a vállalat igényeire szabott egyedi, költség hatékony megoldásokat kínálunk megrendelőinknek a következő területeken:

• transzferárak vizsgálata, tervezése
  
• kapcsolt vállalkozások közötti szerződések véleményezése
  
• szokásos piaci ár nyilvántartások készítése és felülvizsgálata
  
• meglévő árazáshoz kapcsolódóan szokásos piaci ár elvével összhangban lévő érvek összegyűjtése
  
• összehasonlító haszontartomány elemzése hazai és nemzetközi adatbázisok alapján
  
• előzetes ármegállapítás (APA) készítése
  
• támogatás adóhatósági eljárásokban
  
• immateriális javak (márkanév, know how, licence, szabadalom, védjegy stb.) árazása, melyet CF (corporate finance) üzletágunk végez
  

 
Támogatás Adóhatósági jogvita esetén

Az általunk készített nyilvántartásokhoz kapcsolódóan biztosítjuk az alkalmazott adatbázisok visszakereshetőségét és igény szerint támogatást az APEH vizsgálatok során, melyből adódóan segítséget tudunk nyújtani egy esetleges jogvita esetén.
 
Tapasztalataink
A cégeink a szokásos piaci ár nyilvántartási dokumentációs kötelezettség bevezetése óta (2003.09.01) foglalkozik nyilvántartások készítésével. Az elmúlt években az alábbi fontosabb ügylet típusokra vonatkozóan készítettünk transzferár nyilvántartásokat:

• cégcsoporton belüli termékértékesítés
  
• cégcsoporton belüli szolgáltatások
  
• kölcsön ügyletek
  
• management díjak
  
• IT szolgáltatások
  
• Marketingszolgáltatások
  
• képviseleti költségek
  
• bérleti díjak
  
• költség átterhelések
  
• jutalék elszámolások
  

2004. május 1-jével, Magyarország EU-csatlakozásával, hazai jogszabályaink is átvették az EU általános forgalmi adóról szóló, ún. Hatodik Irányelvének, rendelkezéseit. Az egyes tagországok közös EU joghoz való harmonizált áfa rendszerének köszönhetően lehetőség nyílt a hagyományos értelemben vett import-export ügylet helyett az unióban bevezetett ún. közösségi ügylet fogalmának használatára, az ahhoz kapcsolódó fordított adózás alkalmazására a kettős adóztatás elkerülése és egyszerűsítési célokból.

Az Hatodik Irányelv 2006 évi újrakodifikálásakor a száma 2006/112/EK Irányelvre változott, azonban a korábbiakhoz képest lényegi változtatások nélkül szabályozta tovább a közösségi áfa rendszert.

Az Irányelvet 2008-ban módosította a 2008/8/EK Irányelv, melynek rendelkezései 2009. január 1-étől egészen 2015. január 1-ig szakaszosan lépnek hatályba.
A módosító Irányelv 2010. január elsejével hatályba lépett rendelkezései alapjaiban változtatták meg a szolgáltatások teljesítési hely szabályait, melyek bár az egyszerűsítés jegyében, de mégis felkavarták az eddig megszokott rendszert, újabb kérdéseket, jogértelmezési problémákat felvetve.

Az egységes rendszernek köszönhetően tevékenységek széles köre végezhető letelepedési kötelezettség nélkül, csupán áfa regisztráció nyitásával, mely különösen költséghatékony megoldást jelent az adminisztráció terén. Azonban az ügyletekkel kapcsolatos áfa telephely illetve teljesítési hely meghatározása sokszor komoly jogértelmezési kérdést jelent, köszönhetően az Irányelv és a nemzeti jogszabályok „keret jogszabály” jellegének. Az egyre pontosabb válaszok a gyakorlati alkalmazás alatt szerzett tapasztalatok és a (bírósági) jogesetek másodlagos szabályozási funkciója által érhetőek el. Ebben rendelkezik adótanácsadó csapatunk többéves nemzetközi gyakorlattal, mely tudásunkat örömmel állítjuk az Ön cégének szolgálatába.
 
Milyen kérdések merülhetnek fel a nemzetközi ügyletek magyar áfa vonzatai kapcsán?

• Keletkeztet-e áfa kötelezettséget az ügylet Magyarországon?
  
• Alkalmazható-e a fordított adózás?
  
• Keletkeztet-e a tevékenység áfa telephelyet Magyarországon?
  
• Keletkeztet-e a tevékenység társasági adó telephelyet Magyarországon?
  
• Láncügylet esetén keletkezik-e regisztrációs kötelezettség Magyarországon?
  
• Letelepedési kötelezettséggel (fióktelep, leányvállalat, stb) jár-e a tevékenység?
  
• Kereskedelmi képviselet alapítható-e?
  
• Melyik adószám használható, használandó?
  
• Szükséges-e pénzügyi képviselet alkalmazása?
  

 
Milyen lehetőségek vannak a kihívások leküzdésében?

• Az ügylet megkezdése előtt előzetes tanácsadói véleményezés, esetileg hivatalos APEH illetve PM állásfoglalással is alátámasztva
  
• Szerződések, megrendelők előzetes adójogi vizsgálata
  
• Az ügylet újrastrukturálása az adminisztráció egyszerűsítése érdekében
  
• Funkciók külön választása (kereskedelmi képviselet vs áfa regisztráció)
  
• Alvállalkozók bevonása a teljesítési hely szabályokból adódó előnyök kiaknázására
  

 
Miben tudja támogatni Önt cégünk?

• Ügyletek előzetes áfa és társasági adó szempontból történő megítélése, véleményezése
  
• Áfa regisztráció nyitása és folyamatos támogatás Magyarországon
  
• Előnyös egyszerűsítési lehetőségek kihasználása
  
• Jogértelmezési támogatás
  
• Segítségnyújtás APEH, Nemzetgazdasági Minisztériumi előterjesztések elkészítésében, feltételes adómegállapítás kérése
  
• Társasági adó telephely vizsgálat, szükség esetén regisztráció és folyamatos támogatás
  
• Korábbi időszak elszámolásainak felülvizsgálata, szükség szerinti rendezése
  
• Képviselet adóhatósági ellenőrzés illetve jogvita esetén
  

 
Tapasztalataink

Cégünk Magyarország 2004. május 1-jei EU-s csatlakozása óta foglalkozik áfa regisztrációk nyitásával, támogatásával és megszüntetésével. Az elmúlt években az alábbi fontosabb ügylet típusokra vonatkozóan nyújtottunk Ügyfeleinknek tanácsadást és támogatást:

• Építkezések, beruházások
  
• Külkereskedelmi szerződések
  
• Logisztikai szolgáltatások
  
• Ingó, ingatlan javak bérbeadása
  
• Bérmunka
  

Külföldi magánszemélyek munkavállalása Magyarországon az 1990-es évek elején vált viszonylag szabaddá. 1996-tól kezdődően lassú emelkedés volt tapasztalható a külföldiek számára kiadott munkavállalási engedélyek számában. Az igazi áttörés Magyarország EU-csatlakozásával és így a munkaerő piacok előbb részleges, majd teljes megnyitásával következett be.
 
Külföldi magánszemély magyarországi munkavégzése esetén adózási szempontból alapvetően két eset lehetséges.

1. Csak személyi jövedelemadó kötelezettség terheli, vagy
2. Személyi jövedelem adófizetési kötelezettség és egyben társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség is terheli.

Már meglévő kettős adózást kizáró egyezményeinknek köszönhetően a jövedelemadóztatás már korábban is egyértelmű szabályozás alá esett, azonban 2004. május 1-jével, az EU harmonizált szociális biztonsági rendszere, a Tanács 1408/71/EGK Rendelete, is kötelezően alkalmazandó lett Magyarországra nézve, egységes feltételeket teremtve és felváltva a korábbi szociális biztonsági egyezményeket.

A harmonizált szociális biztonsági rendszer biztosítja, hogy ne történhessen többes biztosítás, vagy éppen a biztosítás hiánya. A harmonizált rendszer szabályai értelmében minden magánszemély csak egy társadalombiztosítási rendszer hatálya alá tartozhat, tehát csak egy országban kell megfizetni a járulékokat.

A 2004-ben újrakodifikált szabályok 883/2004/EK Rendelet néven léptek hatályba. A korábbi szabályokat lényegesen nem változtató, azokat inkább pontosító rendelkezéseit, először 2010. május 31-től kellett alkalmazni.
 
Milyen kérdések merülhetnek fel külföldiek magyarországi munkavégzése kapcsán?

• Van-e kettős adózást kizáró egyezmény Magyarország és a küldő ország között?
  
• Milyen jövedelemnek minősül a tevékenység?
  
• Keletkezik-e jövedelemadó fizetési kötelezettség Magyarországon?
  
• Mikor és milyen mértékben kell az adófizetési és bevallási kötelezettséget teljesíteni?
  
• Milyen egyezmény/rendelet alkalmazandó a társadalombiztosítási járulék tekintetében?
  
• Mely országban keletkezik társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség?
  
• Alkalmazható-e valamelyik egyszerűsítés?
  
• Milyen iratok, igazolások szükségesek a biztosítási jogviszony igazolásához?
  

 
Miben tudja támogatni Önt cégünk?

• A tervezett ügylet (és szerződés) ismeretében a jogviszony előzetes adójogi és járulékügyi véleményezése
  
• Segítség a költséghatékony megoldás kidolgozásában
  
• Segítség a konstrukció kidolgozásában az adókockázat minimalizálása érdekében
  
• Előzetes bruttó-nettó kalkulációk készítése a költségtervezés segítése érdekében
  
• Teljes körű ügyintézés a magyarországi regisztrációk és bejelentések terén
  
• Adóazonosító jel igénylése
  
• Időszaki adó és járulék kalkulációk készítése és részletes átutalási adatok közlése
  
• Időszaki bevallások elkészítése és benyújtása
  
• Képviselet adóhatósági ellenőrzés és jogvita esetén
  

...